2023-11-03 23:23:53
“Már egészen kicsi korom óta az életem része a kosárlabda, általános iskola 2-3. osztályos lehettem, mikor az első edzésre lementem és onnantól kezdve teljesen magába szippantott ez a remek sportág. Az utánpótlás éveim alatt végig nagyon jó edzőim voltak, rengeteget tanultam tőlük, minden évben ott voltunk az országos nyolcas döntőkben. Az edzői pályafutásom viccesen kezdődött, végzős voltam a TF-en, amikor egy szeptemberi délután bejött a koli szobánkba drága megboldogult Joci bá’ (Pálinkás József tanár úr), rám nézett, majd így szólt: “Őri fiam, nem akarsz edzősködni?” Így kerültem 2008. októberében Dunaharasztira - ahol később egy szülővel karöltve létrehoztuk a kosárlabda szakosztályt - egy utánpótlás csapathoz és kezdtem el azóta is szüntelen tartó edzői munkámat/pályafutásomat. Előtte is gondolkodtam már az egyetemen, hogy szeretnék ezen a területen dolgozni, mostani fejjel már abszolút azt mondom, hogy jó döntés volt, köszönöm Joci bá! Nehéz és egyben szép szakma is az edzősködés, ugyanakkor igenis nagy a felelősségünk. Formálni és építeni tudjuk a gyerekek személyiségét, rendszert viszünk a mindennapjaikba és közben jól érzik magukat. Nemes feladat megtanítani és megszerettetni a gyerekekkel a kosárlabda sportágat. Szeretek a gyerekekkel foglalkozni, jó érzés tudni azt, hogy általam tanulnak meg egyre többet, látni, hogy napról napra fejlődnek. Felemelő érzés, mikor egy-egy korábbi játékos, akivel annak idején én szerettettem meg a kosárlabdát, vagy az én kezeim alatt indult ugrásszerű fejlődésnek, később elismert utánpótlás klubok érdeklődnek iránta, vagy felnőtt korában is hivatásszerűen folytatja. Ilyenkor óriási öröm és siker ez számomra, illetve egyúttal egy megerősítés is, hogy miért is érdemes ezt a hivatást űzni.”
#EgyüttTöbbekVagyunk #BKGVeresegyház #VVSKbasketball
EMAIL | FACEBOOK | INSTAGRAM | YOUTUBE
📸: Nyéki Péter